SZIGORODÓ ÉPÜLETENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK 2021-TŐL

2021. január 1-től kezdve új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.

Ezek a szabályok vonatkoznak az új épületekre:

A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi három kategóriában.

• Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok: a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények.
• Az egész épületre vonatkozó szabályok: a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei.
• Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok: összesített energetikai jellemző követelményértékei.

Épületszerkezetek

Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. Mérnöki fogalommal élve előírják a hőátbocsájtási tényezőket. 

Az épület kialakítása

Az építésügyi szabályok nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének formájában. Általános tapasztalat, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteségtényező is megfelel, így nem kell részletesebben foglalkoznunk vele. 

Teljes energiafogyasztás, épületgépészet

Az épület teljes energiafogyasztását is maximalizálja a közel nulla energiaigény követelményszintje. Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m²a [Kilowattóra-per-négyzetméter-év] lehet. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem érheti el a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.

Energiahordozók, 25% megújuló energia

A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, és a BB minősítés nem adható ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nincs meg az előírt 25%-os megújuló energia részarány, akkor az egyel gyengébb, CC kategóriába sorolódik az ingatlan, még akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne. Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben.

Besorolási kategóriák és a közel nulla energiaigény

Jelenleg 12-féle energetikai besorolást használnak az ingatlanok minősítésére. A közel nulla energiaigény követelményét a legjobb négy kategória teljesíti: AA++, AA+, AA, BB. Amikor új épületet tervezünk, bármelyik kategóriát megcélozhatjuk a költségkeretünknek megfelelően, az építésügyi szabályozásnak mindegyik megfelel.