ÉPÜLETENERGETIKA

Amikor hűtőszekrényt, mosógépet vagy csak egy egyszerű izzót, fénycsövet vásárolunk, felhívják a figyelmünket a terméken található ábrára, mely jelzi milyen osztályba sorolták az energia felhasználása szerint. Mielőtt kifizetnénk a kiválasztott hűtőszekrényt, mosógépet, izzót, fénycsövet már tájékozódhattunk a kiválasztott termék energia felhasználásának minőségéről.

Az épületek esetében rendelkezésre áll egy tanúsítási eljárás, amellyel meghatározható az épületek várható éves energia felhasználása. Ez képezi alapját az épületek energetikai osztályba való sorolásának. 

Miért van szükség az épületek energetikai osztályba sorolására, "zöldkártyájára"?

  • Elsősorban új építésű épületek, ingatlanok esetében, hogy megfeleljenek az érvényes, vonatkozó jogi háttérnek. Az új épület, ingatlan tulajdonosa megkaphassa az érvényes használatba vételi engedélyt, határozatot.
  • Másodsorban, ha meglévő épület, ingatlan felújítására kerül sor, tegyük azt energiatudatosan! Törekedjünk a felújítás során olyan műszaki megoldások alkalmazására, amelyek az épület energia felhasználását és üzemeltetési-rezsi költségét csökkentik és kedvezőbb, jobb energia minőségi osztályba juttatják az épületet, növelve annak piaci értékét.
  • Harmadsorban, hogy az ingatlan vásárló vagy ingatlant bérbevevő tisztában legyen az ingatlan várható energia felhasználásával, fogyasztásával

Az európai országok energia felhasználásának körülbelül 45% -át az épületek üzemeltetése emészti fel, amelynek jelentős mértékű csökkentése a környezet CO2 terhelés csökkenését vonja maga után. Az üvegházhatás növekvő kockázata miatt a környezetvédelmi beavatkozások egyik formája a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. 

Az ingatlanpiac meghatározó értékesítői szerint az ingatlanok piaci értékét ma akár 25-30%-ban is befolyásolja az energetikai állapot, az épület "fogyasztása".
A hagyományos építésű házak elavult fűtés-, melegvíz- és energiaellátó rendszerei, a gyenge hővédelmű épületek óriási energiaveszteséget, ezáltal többlet széndioxid kibocsátást okoznak. Az energiatakarékosság fokozását és az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését szolgáló lakóépületek épületenergetikai korszerűsítése hozzájárul lakókörnyezetünk védelméhez és országunk klímavédelmi céljainak eléréséhez. 
Gondoljunk az utánunk felnövő nemzedékekre, hogy nekik is maradjon legalább olyan életminőségű természetes környezet, mint amilyet mi is kaptunk elődeinktől és rendelkezésünkre áll születésünktől halálunkig.
A tanúsítványon szerepel hogy mennyit fog az Ön háza fogyasztani, ez az érték a tapasztalataim által mérve 2-5% pontossággal adja vissza a valóságot! Pontosan látni fogja milyen határoló szerkezetekből áll az Ön Épület együttese. 
Mit figyelünk az energetikai vizsgálat során?
Nagyon röviden azt mondhatjuk, hogy az épület állapotát. Menjünk lépésről lépésre végig az épület paraméterein! Látni fogjuk, hogy egy egyszerű kétszavas válasz mögött nagyon sok minden bújik meg. 
A vizsgálódás tárgya:
  • az épület összes lehűlő felületének nagysága és általa körbezárt fűtött légtérfogat,
  • határoló falak, padló, födém és nyílászáró szerkezetek hőtechnikai paraméterei,
  • falcsatlakozások és hőhidak jellemzői,
  • az épület benapozottsága és üvegezett felületeinek árnyékolhatósága,
  • az épület becsült légcsereszáma, éjszakai szellőztetésének lehetősége,
  • az épület fűtési-, használati melegvíz ellátó-, légtechnikai- és világítási rendszere.
Mint láthatjuk, elég kiterjedt vizsgálatot folytatunk. A felsorolt rendszerek paramétereit rögzítjük és számításokat végzünk. Ennek eredménye lesz az adott épületre jellemző energiafelhasználás, és az annak megfelelő osztályba sorolás.

A társasház egészére vagy egy lakásra is?
A társasház teljes egészére vagy csak lakásokra állítható ki épület energetikai tanúsítvány? 
Az érvényben lévő jogi háttér mind a két lehetőségre biztosít tanúsítási eljárást. A társasház teljes egészére és az adott társasház minden egyes lakására, úgynevezett rendeltetési egységére is elvégezhető az energetikai tanúsítás.
Érdekes lehet, ha egy társasház egészére és lakásaira elkészített épület energetikai tanúsítványok eredményeit vetjük össze. Nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy-egy lakás energetikai minőségosztálya nem azonos az épületével, hanem attól jobb vagy rosszabb. 
Tehát egy társasházon belül minden további nélkül kialakulhat olyan eredmény, hogy egymástól különböző energetikai osztályba sorolt lakások vannak.

Előzmények, háttér 
Az emberiség komoly kihívások előtt áll. Az eddigi fejlődés két fontos eleme, a viszonylag stabil éghajlat és az olcsó, nagy mennyiségben elérhető energiaforrások egyre labilisabbá válnak.
Az energiafogyasztáshoz kapcsolódó CO2 kibocsátás mértéke akkora, hogy hatással van a Föld klímájára, nagyon nehezen megjósolható helyi és lokális klímaváltozást idéz elő. A hagyományos fosszilis energiahordozók ára rohamosan nő és hozzáférésük is bizonytalanabbá válik. Logikusnak tűnik, hogy a meteorológus kollegák előrejelzése, és a fosszilis energiaforrások ellátás biztonságának romlása miatt energiatakarékossági intézkedéseket foganatosítsunk.Az energiatakarékosság egyik formája az épületek energiahatékonyságának növelése. Az épületekhez köthető energiafogyasztás az Európai Unió országaiban átlagban 45-50%-ra tehető. Magyarországon a 2005-ös KSH adatok szerint az összes energiafogyasztás (1153 PJ) mintegy 37%-a (427 PJ) köthető a lakó és kommunális ingatlanok fűtéséhez és használati meleg-víz termeléséhez.Az Európai Unió ezen energia megtakarítási potenciál kiaknázására alkotta meg 2002/91/EK számon irányelvét, amely előírja, hogy 2006. január 4-ig léptessenek hatályba olyan intézkedéseket amelyek a bentlakókat tájékoztatják épületük energetikai teljesítményéről.Az előírt rendeletalkotás első lépéseként olyan új, egységes energetikai számítási módszer került kidolgozásra, amely lényegesen eltér a korábbi MSZ 04-140-2 1991 szabványban leírtaktól. Az új energetikai szabályozás néven emlegetett "7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról" rendelet szerinti követelményeket az építési elő-adóknak a 2006. szeptember 1-től beadott építési engedélyekben kell megkövetelni.
A 2002/91/EK irányelv hazai adaptációjának második lépéseként az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításának módszerét definiálta a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.


Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány?

Az új építésű épületek, rendeltetési egységek esetén az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől a használatba vételi eljárás megindításáig kötelező, a vonatkozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján.


Meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások esetén az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-jétől kötelező az alábbi esetekben: 

  • ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy
  • egy évet meghaladó bérbeadás.

1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése szintén 2009. január 1-től kötelező függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű, vagy meglévő. 

2011. december 31-ig önkéntes a meglévő épületek, energiatanúsítása. Ez azt jelenti, hogy a rendelet 2009. január 1-jei hatályba lépésekor jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező önálló rendeltetési egységek, lakások tanúsítása eddig az időpontig nem kötelező. 

Nem terjed ki a rendelet hatálya, vagyis nincsen tanúsítási kötelezettség az alábbi építmények vonatkozásában:
a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
d) a hitéleti rendeltetésű épületre;
e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
h) a műhely rendeltetésű épületre;
i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre. 

T A N Ú S Í T Á S   F O L Y A M A T A 

Az energetikai tanúsítvány számításának menete:

  • Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározását.
  • A geometriai adatok meghatározását.
  • A felület/térfogat arány számítását.
  • A fajlagos hőveszteség tényező megengedett értékének meghatározását.
  • A fajlagos hőveszteség tényező tervezett értékének megállapítását. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzését.
  • A nettó fűtési hőenergia igény számítását.
  • A fűtési rendszer veszteségeink meghatározását.
  • A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározását.
  • A melegvíz ellátás nettó hőenergia igényének számítását, a melegvíz ellátás veszteségeinek meghatározását, és villamos segédenergia igényének meghatározását.
  • A melegvíz ellátás primer energia igényének meghatározását.
  • A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítását, a rendszer veszteségeinek számítását, a rendszer villamos energia igényének meghatározását, a rendszer primer energia igényének meghatározását.
  • A hűtés primer energia igénynek számítását.
  • A világítás éves energia igényének meghatározását.
  • Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározását.
  • Az épület összesített energetikai jellemzőjének számítását.