Nem félünk a farkastól!

Mindenki ismeri a Három kismalac meséjét, melyben a kismalacok, hogy megvédjék magukat a farkastól, különböző anyagból építenek házakat maguknak: szalmából, fából és téglából. Ma már nem csak a téglára mondhatjuk, hogy teljes értékű, "farkasálló" építőanyag, hanem rengeteg alternatív megoldás létezik, melyekkel, a téglát és a hungarocell hőszigetelést kiváltva korszerű, időtálló házat építhetünk. Egyre fontosabb lesz, hogy keressük az alternatív megoldásokat, hiszen a megnövekedett ökológiai lábnyom, a gazdasági lehetőségek, jövőnkről való felelős gondoskodás mind-mind kényszerítő erővel bírnak. A szalma, a tortának egy szelete: ezen kívül rengeteg más módja van még a környezettudatos építésnek, mégis ezt emelném ki. A hétvégén volt Teskándon a Kemencés házban a nyíregyházi Energia és Környezet Alapítvány szervezésében a szalmabála építő képzés. Zalatnay László, Ilyés Tímea és Révész Márton tartott előadást a szalmabála házak építési módjáról, előnyeiről és hátrányairól. Márton saját házának építésén keresztül mutatta be tapasztalatait, ötletes megoldásait. Mit kell tudnunk a szalmaházról? Elsősorban azt, hogy a szalmabálát építőanyagként kitöltő szerkezetként használjuk, vagyis a ház tartószerkezete faváz - ipari épületeknél acél váz is lehet, mely hordja a födém és a tető terheit, de külföldön járatos építési mód a Nebraska típusú önhordó szerkezet, ami azt jelenti, hogy a szalmabálák teherhordó szerepet is betöltenek. Ma már a jogszabályi környezet sem gátolja építőanyagként való felhasználását. Mezőgazdaságok környezetében könnyen elérhető természetes, olcsó anyag. Az épület formájának, méretének a tervező fantáziája szab csupán határt. A tervezés megkezdése előtt érdemes tisztázni a beszerezhető szalmabála méretét, mert befolyásolhatja a szerkezetet. Ezzel az építési móddal a kivitelezés egészére vetítve az anyagáron 20-30 %-ot spórolhatunk, de az épület fenntartási költsége is jelentősen lecsökkenthető: a szalma nagyon jó hőszigetelő, ezért akár autonóm épületet is lehet belőle építeni! Használhatjuk a szalmát meglévő házak szigetelésére is: a fal külső síkján falazva, sárral letapasztva és ugyanígy a padláson is könnyen leszigetelhető az épület, de a kivitelezésnél és a tervezésnél mindenképp szakember segítségét kell kérni, hiszen a szalma nagyon érzékeny anyag, a tervezési és kivitelezési hibák komoly gondot okozhatnak később. Mindenképp oda kell figyelni a vályoggal való betapasztásra és a részletek kialakítására: az épület csak ezek megfelelő elvégzése után lesz az előírtaknak megfelelően tűzálló, vízálló és tartós. Zala megyében szinte minden építési helyszínen ideális minőségű talajt lehet találni a vályogépítéshez. A tapasztás előtt célszerű próbafelületeken tesztelni a különböző keverékű vályogok tapadását, zsugorodását, bedolgozhatóságát. Mi a helyzet az egérrel és más élősködőkkel? A szalma falazat építését célszerű nyáron elvégezni és mielőbb vályoggal betapasztani, hogy az egerek, gombák, baktériumok bejutásának lehetőségét minimálisra csökkentsük. A lábazatban elhelyezett acélháló kint tartja a rágcsálókat, a gombáknak, baktériumoknak nedves közeg kell a szaporodáshoz, ezért védeni kell a bálákat a megázástól. A szalmaház egy külön műfaj, első sorban olyan embereknek ajánlatos ilyen házat építeni, akik hajlandóságot éreznek magukban arra, hogy házukkal egy átlagos hétköznapi háznál többet törődjenek. Az építés sem egyszerű: alaposabb tervezést, szervezést és odafigyelést igényel. A kivitelezés gyakorlatában elterjedt a szalmaházak kalákás építése. A szalmabálák egymásra rakását, a fal tömítését, a vályog keverését és tapasztását a nagy élő munka igény miatt kalákában a legcélszerűbb végezni, mely közösségek, barátságok építésére, élmények szerzésére is remek lehetőség. Az együtt alkotás, a közös munka, a fáradság, az együtt megélt nehézség az, mely átnemesíti az izzadságot szeretetté, egy más jellegű építő téglává. A körültekintő anyag és építési mód megválasztásával, a meglévő épületek felelős korszerűsítésével, leszigetelésével, a hozzáadott élő munka értékével és a feladatok, munkafázisok gondos megtervezésével terelhetjük mindennapjainkat a fenntarthatóság irányába.

Zalaegerszegi 7 Nap 2013. 8. szám