Épületenergetikai változások 2023

2023. november 1-től jelentősen módosulnak az épületenergetikai rendeletek. A változás érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítás szabályait is.

Továbbra is kötelező marad az energetikai tanúsítvány elkészíttetése új építés, illetve ingatlan eladás és bérbeadás esetén. A tanúsítványt az eladónak/ bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a leendő vevőnek/ bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia.

Új épület esetén, ahogy eddig is, a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.

A jövőben a követelményeknek való megfelelést igazoló számítást már csak tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el.

Az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változások történtek. A változás jelentősen érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt.

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet felváltja az építési és közlekedési miniszter 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet pedig a 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben eszközöl jelentős módosításokat, vagyis változnak a tanúsítás szabályai is.

A 9/2023. ÉKM rendelet váltja fel a 7/2006. TNM rendeletet

Az új rendelet 2023. november 1-én lép hatályba. Az egyszerű bejelentéshez, illetve építési engedélyhez kötött építési tevékenységeknél 2023. október 31-ét követő bejelentések, illetve kérelmek esetén kell alkalmazni az új előírásokat. 

A legfontosabb változás a követelményeket érinti, ezen túl megváltozott és új fogalmakkal egészült ki a rendelet fogalomjegyzéke is. A követelményrendszer elemeinek nagy része megmarad, de a megújuló energia részarányt felváltja az életciklus alapú CO2-kibocsátás követelménye. 

A követelmények felépítése tehát a következő:

Általános követelmények:

-hőátbocsátási tényező követelményértékei
-a nyári hővédelemre vonatkozó követelmény
-az épülettechnikai rendszerre vonatkozó előírások

A közel nulla energiaigényű épületek külön követelményei
-fajlagos hőveszteség-tényező
-összesített energetikai jellemző
- fajlagos szén-dioxid kibocsátás

Jelentős felújítás alá eső épületekre vonatkozó követelmények
-fajlagos hőveszteség-tényező
- összesített energetikai jellemző

Hőátbocsátási tényezők
A hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelmények nagyrészt változatlanok, csak néhány szerkezet esetében történt változás. Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászárók esetén 1,15-ről 1,1 W/m2K-re, üvegtetők esetén 1,45-ről 1,5-re, tetősík ablakok esetén 1,25-ról 1,3-ra, homlokzati ajtók esetén 1,45-ről 1,4-re módosult a követelményérték. Ez azért volt szükséges, mert a nyílászárók minősítési irataiban egy tizedesjegy pontossággal adják meg a hőátbocsátási tényező értékét.
A fűtött és fűtetlen terek közötti fal követelményértéke enyhébb lett (0,26 helyett 0,4 W/m2K), hiszen az eddigi elvárás a homlokzati falakéval közel azonos hőszigetelési vastagságot követelt meg indokolatlanul.
A legfontosabb változás a talajjal érintkező szerkezeteket érinti, mely ezentúl nemcsak a szerkezet ellenállását veszi figyelembe, hanem a talaj hatását is tartalmazó ún. "egyenértékű hőátbocsátási tényező"-re vonatkozik. Ez nagyobb épületek esetén enyhítést jelent, ugyanis a hőáramnak nagy vastagságú talajrétegen kell átjutnia, mely önmagában is jelentős hőszigetelő hatással rendelkezik. Egy minimális hőszigetelési vastagságot azonban ezután is alkalmazni kell, melynek részleteit a rendelet tartalmazza.

Nyári hővédelem
A nyári hővédelem követelménye alapjaiban változik meg. Eddig a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére vonatkozott a követelmény nehéz és könnyű épület kategóriákban. Az új követelmény viszont az üvegezések napsugárzás elleni védelmére fogalmaz meg előírást, melynek alapja a TNM-ben az épülettechnikai rendszer előírásai között jelenleg is megtalálható előírás a gépi hűtés kapcsán.
Az új követelmény szerint a legnagyobb napsugárzásnak kitett K-D-Ny tájolású üvegezések napvédelméről gondoskodni kell, mely háromféleképpen biztosítható:
-alacsony sugárzásátbocsátási képességű üvegezés választásával (mely a téli félévben viszont kedvezőtlen lehet)
-társított szerkezetek alkalmazásával
-hatásos árnyékvetők betervezésével
A követelményérték az üvegezések felülettel súlyozott sugárzásátbocsátási átlagértékére vonatkozik, de nem kell betartani a kis üvegfelületekkel rendelkező épületek esetén.

Épülettechnikai rendszerek
Az épülettechnikai rendszerekre vonatkozó követelményekben is történtek változások. 

Változtak a fűtési és HMV elosztóvezetékek hőszigetelési követelményei. 
Talán a legfontosabb változás az alábbi előírás: "Épülettechnikai rendszer telepítésekor, jelentős mértékű felújítás esetén azok cseréjekor vagy korszerűsítésekor az épülettechnikai rendszer energiahatékonyságát felhasználási célok szerinti bontásban értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint is. Az érintett felhasználási célhoz tartozó megváltoztatott részrendszereknek meg kell felelniük legalább a "normál" kategóriának, beépített világítás esetén a "jó" kategóriának." Ez az előírás lényegében kikényszeríti, hogy ne kerüljenek alkalmazásra rossz hatékonyságú rendszerelemek mégpedig úgy, hogy nem ír elő konkrét műszaki megoldásokat.
További lényeges változásként meg kell említeni az épületfelügyeleti rendszer kötelező alkalmazására vonatkozó 3.7. passzust is, mely nagyobb épületekben alkalmazandó és a 2018-as uniós irányelv direkt következménye.

Fajlagos hőveszteségtényező
A fajlagos hőveszteségtényezőre eddig közel nulla energiaigényű épületek esetén könnyű épületekre szigorúbb, nehéz épületekre enyhébb követelmény vonatkozott. Az új követelmény egységes minden új épületre, értéke pedig az eddigi két követelményszint között helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy "könnyű" épületek esetén valamelyest enyhült a követelmény, "nehéz" épületek esetén pedig kissé szigorodott (az eddig használt könnyű/ nehéz kategóriákat ilyen formában már nem alkalmazzuk).

Összesített energetikai jellemző
Fontos változás, hogy az új rendelet szerint csak lakó-és szállásjellegűre vonatkoznak számszerű összesített energetikai jellemző követelmények és ezentúl az oktatási és irodaépületek is az "egyéb" kategóriában tartoznak, ahol referenciaépület módszerrel kell meghatározni a követelményeket. 
Lakóépületek esetén a követelményérték 76 kWh/m2év, mely egyezik TNM rendelet jelenlegi megnövelt energiahatékonyságú követelményértékével.
Jelentős felújítás esetén a jelenlegi követelményhez képest kis mértékben enyhültek az értékek: a nagy épületek esetén nem változott a határérték (110 kWh/m2év), a magasabb felület-térfogat aránnyal rendelkező kisebb épületekre viszont 140 helyett 150 kWh/m2év lett a megengedett legnagyobb érték.
Az összesített energetikai jellemző fogalma pontosodott, az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igényét kell számítani az új primerenergia átalakítási tényezők figyelembevételével. Az átváltási tényezők fosszilis tüzelőanyagok esetén 1,0-ről 1,1-re változtak, mivel már nem a földgázt tekintjük referenciának. Biomassza esetén az eddigi 0,6 mellett megjelent egy 0,2-es érték is, melyet csak a külön meghatározott feltételeknek megfelelő korszerű tüzelőberendezések esetén szabad figyelembe venni. A villamos energia váltószáma 2,3-ra csökkent, kikerült viszont a rendeletből a csúcson kívüli elektromos áram.

Szén-dioxid követelmény
A minimális megújuló energia részarányra vonatkozó követelmény kikerült az új rendeletből. 

A megújuló energia részarány bizonyos, energiahatékony technológiákat hátrányosan kezelt (pl. hővisszanyerős szellőzés, hatékony távhő stb.), míg másokat indokolatlan nagy előnyhöz juttatott. A CO2 követelmény indirekt módon továbbra is kikényszeríti a megújuló energiaforrások hasznosítását, de egyenértékű megoldásként ismeri el az egyéb energiaigényt és emissziókat csökkentő technikákat. A felhasznált megújuló energia mennyiségét továbbra is szükséges számítani, de nem ez képezi a követelmény alapját.

A CO2 követelményt csak közel nulla energiaigényű épületek esetén kell alkalmazni, maximális fajlagos értéke 20 kg/m2év lakó- és szállás jellegű épületek esetén. 

A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet módosítja a tanúsításról szóló 176/2008 (VI. 30.) kormányrendeletet

Változtak nem elhanyagolható jelentőségű részletkérdések, mint a 10 éves hatály 5 évre csökkenése és QR kód került a tanúsítvány mintára. A módosítással megszűnik az energiafogyasztás mérésén alapuló tanúsítás lehetősége, mivel ez a gyakorlatban pontatlan értékelési adatokat eredményezhetett.
Sokkal szebb, felhasználóbarátabb lesz a tanúsítvány, mint eddig. Ugyan hosszabb lesz, mert különböző felhasználói célcsoportokat egyszerre szolgál majd ki. 

Összefoglalás

Jelentős változások történtek az energetikai jogszabályok területén. Összességében nem lettek sem lényegesen szigorúbb, sem lényegesen enyhébbek a követelmények, de sok apró változás történt, melyeknek hatása épülettípusonként és műszaki megoldásonként változó mértékű lesz. A jelentős felújítások követelményei egyértelműen enyhültek.
A tanúsítvány esztétikusabb és felhasználóbarátabb kialakítású lesz és használhatóbb felújítási tanácsokkal fog szolgálni, ezért remélhetőleg javul majd a tanúsítványokról alkotott közvélekedés is.