9/14 kérdés az élő építészetről

1985-ben, azaz negyven éve mutatkozott be először idehaza a Magyar Élő Építészet című kiállításon az organikus gondolkodást fontosnak tartó építészek közössége. A sikeres hazai csoportos megjelenés nagy visszhangot váltott ki a Makovecz Imre által feltett 14 kérdésre adott válaszok egy katalógusban is megjelentek. A négy évtizede meghirdetett "14 kérdés a Magyar Élő Építészetről" akció újra alkotása látható a most tartó ÉLŐ MAGYAR ÉPÍTÉSZET című kiállításon, mely a Vigadóban kapott helyet.

Az eredeti kérdéseket 1985. február 25-i keltezéssel írta meg Makovecz Imre, így a mostani 9 kérdést 2025. február 25-én küldték szét a szervezők a kiállítóknak. Az eredeti kérdésekből 5 szerepel most, a további négy új kérdés.

A 9 kérdésre adott válaszaim alább találhatók.

'Kilenc kérdés a szerves építészetről':

"1. Mi az a hajlam, ami téged a szerves építészeti formákhoz vezetett?

A "valahová tartozás élménye" volt az első képkocka, melyet fel tudok magamban idézni, mint hajlamot, ami a szerves építészeti formákhoz vezetett. Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy az elveszettséget a kapcsolódás (hellyel, közösséggel, kulturával, szellemmel, anyaggal) élménye csillapítani képes és ez elvezetett engem a szerves építészeti formákhoz.

2. Mi a szerves gondolkodás?

A szerves gondolkodás számomra azt jelenti, hogy megkeresem a kapcsolódási pontokat magammal, a környezetemmel, a múltammal, jelenemmel, a kulturális és szellemi környezetemmel, melyeket igyekszek önazonos rendszerré egybegyúrni.

3. Van-e geometriája a szerves építészetnek?

A szerves építészet geometriája a közösség önazonos építészeti leképeződése. S mint ilyen, mindig egyedi, de szervesen kapcsolódik a "forráshoz" úgy, mint egy népdal variánsai a dallamhoz a soraiban: a dallam egy világosan körülhatárolható alapgondolat és a variánsok tisztán felismerhető változatok.

4. A szerves építészetnek van-e kapcsolata a népművészettel? (Mi a különbség a néphagyományhoz és a történeti épített örökséghez való viszonyban?)

A szerves építészet a mindennapi életről való gondolkodás építészeti megnyilatkozása. A népművészet a mindennapi élet misztériumát szolgálja. Ilyen formában szoros a kapcsolat.

Míg a néphagyomány egy közösség konszenzuson alapuló szokásait és értékeit takarja, melyeket a közösség ápol és továbbörökít, életének szerves része. Az ebből fakadó építészet önazonos a közösséggel, tájjal, kultúrájával. Addig a történeti épített örökség csupán abban az esetben szerves a közösséggel, amennyiben az konszenzusos és a közösség alap értékeivel, valamint szokásaival szinkronban áll.

5. Mi lehet a szerves építészeten belül a mi, magyarországi szerves építészetünk feladata, lehetősége? Mi a te lehetőséged, célod ezen a belül? Mik a hiányaid, melyeket tőlünk, másoktól kell kitöltened, és mi az amit te adhatsz?

A mai globális, beolvasztó kultúrában és a kulturális és gazdasági váltságok közepette a konzervatív támpontoknak egyre erőteljesebb megtartó erejük van. Segítenek eligazodni a világ eseményei között. Emiatt nagyon fontosnak találom, hogy a mai magyarországi szerves építészet ne csak önazonos legyen – hiszen mi ma az önazonosság egy olyan világban, ahol az egyén és a közösségek kicsiny hányada tulajdonol valós közös értékeket és szokásokat –, hanem segítsen visszatalálni azokhoz az alap értékekhez (vissza a gyökerekhez), melyek iránytűt jelentenek. Fontosnak találom, hogy az építészet gyógyítsa a kulturális sebeket, erősítse a hovatartozás érzését, ápolja és életben tartsa a népi építészeti kultúrkincset és mutasson példát. Fontos, hogy segítse a közösségek létrejöttét és azok életben maradását.

Én a lehetőségeimhez képest a legkisebb közösségek, a családok működését szeretném és tudom főként támogatni munkásságommal. Ehhez létrehoztam egy építészeti önismereti ülés sorozatot, mely segíti a családokat a valós otthonteremtésben.

Jómagam mindig is elsősorban egyedül boldogultam, emiatt a legfőbb hiányom és nehézségem a közösség felé történő elköteleződés. Amennyiben megtalálom a közösséggel a közös célt, képes vagyok aktív tagja lenni és közös irányba húzni, de ehhez nekem több időre van szükségem. Mint gyakorlott kívülálló, friss szemmel tudok rálátni folyamatokra, képes vagyok kritikai észrevételt tenni és új nézőpontokat tudok behozni.

6. Létezhet-e olyan közösség ma Magyarországon, amelynek szervező eleme lehet a szerves építészet?

Természetesen. A Kós Károly Egyesülés erre jó példa.

7. Van-e magyar genius loci, amely megjeleníthető építészeti formákban, akár egységes formanyelvként? Hogy értelmezhető a hagyomány a szerves építészetben? Szükséges-e ezzel foglalkozni a 21. században?

A magyar genius loci a tájegységektől és a rajta élő népektől függ, ilyetén meghatározható egy rendező elv, mely sok helyen hasonló, hiszen Magyarország területén a kulturális, táji és történeti behatások, a néplélek nagyon hasonlóak. Néprajzilag vannak ugyan kisebb különbségek, de a rendelkezésre álló építőanyagok és az építőmesterek technikai tudása is közel azonosak voltak a 20. század közepéig. Ez tájegységenként nagyon hasonló formanyelvet eredményezett.

Ezzel szemben a mai iparosított építőipar következtében már nem tud akkora hatást kifejteni az építési hely környezetében fellelhető alapanyagok korlátja. Eddig a környezet és a fellelhető alapanyagok szabtak korlátot, hogy mekkora legyen a ház. Mára gyakorlatilag nincsenek fizikai, csak költség béli korlátok. Ezzel szemben a modern építészetben megjelent a környezettudatosság iránti vágy, majd az új építtető, aki ha megérti a genius locit, önmérsékletet tanúsítva korlátot szab a fantázia szárnyalásának és visszatereli az építészetet a hagyomány és a szerves építészet felé. Nekünk, építészeknek érdemes ezt a folyamatot segítenünk.

8. Van-e helye a szerves építészetnek, illetve a szerves gondolkodásnak a mai fiatalok (egyetemisták és pályakezdő építészek) életében? Mi a leghatékonyabb módja e gondolkodás átadásának a következő generációk számára?

Természetesen van, hiszen a mai beolvasztó kultúrában, abban a világban, ahol már a legalapvetőbb életvezetési elveket is megkérdőjelezik, úgy gondolom, hogy mindennél fontosabb, hogy a mai fiatalok lássanak olyan példákat, melyek kellően szilárd kapaszkodókat nyújtanak. A szerves építészet által megtapasztalhatják a valahovátartozás élményét és megélhetik országunk kulturális értékeinek gazdagságát. A szerves építészet a tudatalattira hat, gyógyítani képes, ha éppen nem tereljük el a figyelmet erős építészeti formákkal. A szerves épület olyan, mintha mindig ott lett volna, ahová épült, szinte láthatatlan. Ez mind szembehelyezkedik a mai erős öndefiniálás iránti vágyból fakadó építészettel, ami nehézzé teszi a vonzódást a fiatal, önmagukat megvalósítani kész építész generációk számára.

Úgy gondolom, hogy a szerves gondolkodás átadásának leghatékonyabb módja a közösség erejében van. Erre jó példa a közös építőtábor, ahol nem csak az anyag, hanem a szellem is képes épülni. Ezen kívül nagyon erősen tud hatni a szerves gondolkodás elsajátítására a népi épített örökség kutatása és vizsgálata, mert segít megérteni a szervesség mibenlétét.

9. Mi a kézirajz szerepe ma az építészetben? Milyen mértékben van jelen a Te praxisodban, mindennapi életedben?"

A kézirajz az az alkotói eszköz, mely képes lekövetni a gondolat szárnyalását. Úgy gondolom, hogy a kézirajz a keresővonalakkal a távolabbi perspektívából kezdi a formálást és fokozatosan közelít a végső forma irányába, mely egy szabadabb formálást és koncepció alkotást tesz lehetővé. A számítógépes tervezés ezzel szemben pont fordítva gondolkodik: milliméteres léptékből halad a nagyobb felé.

Az én praxisomban a tervezés minden esetben szabadkézzel kezdődik és a kézzel rajzolt tanulmányterv véglegesítéséig nem indul el a számítógépes munka. A számítógépen nálam már csak tervfeldolgozás történik.